Udvardy Frigyes - A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006

találatszám: 196 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-196

Intézménymutató: Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség/Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség /MADISZ/MIDESZ/

1990. február folyamán

Nagyváradon a MIDESZ szintén ebben a hónapban indította el Majomsziget című hetilapját. Majomsziget (Nagyvárad), febr. 3. ? 1. sz./ A lap később a Sziget nevet vette fel.

1990. február folyamán

Az aradi MADISZ kéthetente megjelenő lapot indított Kanyar címmel, főszerkesztője Kenderessy Attila /Kanyar (Arad), febr./ A lap júniusig jelent meg.

1990. február folyamán

Nagyváradon a MIDESZ szintén ebben a hónapban indította el Majomsziget című hetilapját. Majomsziget (Nagyvárad), febr. 3. ? 1. sz./ A lap később a Sziget nevet vette fel.

1990. január 10.

Megjelent a Jelenlét, a kolozsvári MADISZ hetilap első száma. Kiadja a Romániai Írók Szövetsége, főszerkesztője B. Kiss Botond. /Jelenlét (Kolozsvár), jan. 10./ Hírt ad róla: Szabadság (Kolozsvár), jan. 13.

1990. január 21.

Jan. 20-21-én Nagyváradon ifjúsági találkozóra került sor, harmincegy küldöttség érkezett, jelezve, hogy Máramarostól Kézdivásárhelyig, Nagyszebentől Petrozsényig, Balánbányáig mindenütt létezik MADISZ vagy hozzá hasonló szervezet. Szükség van egy radikális program összeállítására, hangzott el. A MADISZ együttműködik az RMDSZ-szel, de csak addig, amíg érdekeik megegyeznek. Országos küldöttgyűlés megszervezéséről döntöttek. Jelenleg 12 új magyar lap működik Erdélyben állami szubvenció nélkül, legtöbbjüket a fiatalok ügyszeretete tartja fenn. A lapok a következők: Arad és Vidéke, Enyedi Újság, Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/, Hídfő /Székelyudvarhely/, Jelenlét /Kolozsvár/, Máramarosszigeti Napló, Szabadság /Székelyudvarhely/, Szamosmente /Dés/, Székely Újság /Kézdivásárhely/, Tanú /Temesvár/, Visszhang /Nagybánya/, Válaszúton /Csíkszereda/. /Székely Újság (Kézdivásárhely), jan.27./ Megjegyzés: Az Arad és Vidéke és a Tanú lapot nem láttam, a helybeliek sem hallottak róla. Megjelentek más lapok is, így a Vétó (Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezet lapja, Temesvár, Temesvári Új Szó melléklete), továbbá egyházi lapok, például januárban indult a Szeretet (Nagyvárad), a romániai magyar baptisták folyóirata. A Válaszúton (Demokrata Magyar Ifjak Szövetségének kiadványa, Csíkszereda) hetilap.

1990. március 5.

Katona Ádám számára a sepsiszentgyörgyi RMDSZ-küldöttértekezlet pozitív eredménye volt a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/ képviselőinek őszinte szókimondása, a fiatalok következetes újat-akarása, akik a bukott kommunista társadalom minden maradványát elutasítják. A küldöttértekezletre eljutott sok dokumentum, anyag között a legmaradandóbb a sepsiszentgyörgyi fiatalok /MADISZ/ negyvenoldalas politikatudományi-történeti összeállítása: Adattár kisebbségpolitikai vonatkozásban. Gazdag volt az újságkiállítás is, az új magyar, német, szerb, szlovák nyelven. A kolozsvári Puntea a román olvasóknak tolmácsolja a magyarság szándékait. Egy kétnyelvű füzet a február 10-i nagygyűlésen elhangzott fontosabb felszólalásokat tartalmazta /Gyanakvás helyett dialógust/. Katona Ádámnak a legjobban Ion Aluas beszéde tetszett, akiben a magyar-román közeledés "régi harcosát tiszteljük: helye szívünkben Gelu Pateanu és Smaranda Enache mellett van" hangsúlyozta Katona. Végül ismertette az udvarhelyiek javaslatait, ezek csoportosítása: általános szabadságjogok, önrendelkezés, pozitív diszkrimináció és sajátos feladatok. Az RMDSZ legyen humanista, elsősorban antikommunista és antifasiszta elkötelezettségű. A Vatra Romaneasca, a Vasgárda jelentkezése, a marosvásárhelyi, a szászrégeni és a nagyenyedi durva, fasisztoid provokációk idején az ne csak elhatárolja magát, hanem képjen föl az antihumanista ideológiák valamennyi fajtája ellen. Az RMDSZ-nek követelnie kell továbbra is a kollektív önrendelkezés biztosítását. A pozitív diszkrimináció eddig nem szerepelt az RMDSZ-dokumentumokban. A nemzeti kisebbségeknek a többséggel való egyenlősége érdekében többletjogokat kell biztosítani. A magyar nyelvet második hivatalos nyelvként kell elismerni Romániában. A földművesek számára biztosítani kell a föld tulajdonjogát. /Katona Ádám: Sepsiszentgyörgy urán. = Szabadság (Székelyudvarhely), márc. 5. ? 8. sz./

1990. március 20.

Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei vezetősége, értesülve a marosvásárhelyi tragikus eseményekről, állásfoglalásában követeli a kormány azonnali és hatékony közbelépését. Követelésük nyomatékosítására márc. 20-án 12-től 13 óráig sztrájkot szerveznek. /Tiltakozások Felős-Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 20./

1990. március 21.

A "kormány nem oldotta fel a marosvásárhelyi feszültségeket, távol tartva magát az események pozitív befolyásolásától, március 21-én Kovászna megye egész területén általános, egész napos sztrájkot hirdetünk meg!" - olvasható az RMDSZ és a MADISZ megyei szervezetének felhívásában. /Felhívás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1990. március 21.

Az RMDSZ és a MADISZ Kovászna megyei szervezetei nyílt levéllel fordultak Iliescu elnökhöz. A Vatra Romaneasca tevékenysége kimeríti az elvakult fasiszta népgyűlölet fogalmát. Magas rangú katonatisztek egyértelműen a soviniszta uszítás oldalára álltak, a televízió és a román lapok a magyarság ellen uszítanak. "A romániai magyarsággal együtt a román demokrácia is életveszélyben van." A Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alkossa meg a nemzetiségek létét garantáló jogszabályokat. /Tisztelt elnök úr! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 21./

1990. március 22.

A Kovászna megyei RMDSZ és a MADISZ márc. 22-re huszonnégy órás sztrájkot hirdettek, közzétéve Románia kormányához intézett követeléseiket: a román tömegkommunikáció mutassa be helyesen a marosvásárhelyi tragikus eseményeket, közöljön pontos információt a Hodák, Déda-Bisztra és ibanesti helységekből autókon Marosvásárhelyre szállított kaszával, villával, dorongokkal és fejszékkel felfegyverzett tömegekről, követelik a szélsőséges, fasiszta Vatra Romaneasca szervezet törvényen kívül helyezését. /Románia kormányához. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 22./

1990. május 31.

Kis alakú, négy oldalas a Kanyar, az aradi fiatalok, a MADISZ lapja. Főszerkesztője, Kenderessy Attila 16 éves. A lap főmunkatársa Cziszter Kálmán. A Kanyarban interjú olvasható volt politikai fogollyal, több írás sürgeti a magyar egyetem megalakítását. /Diurnus: Az aradi MADISZ-lap. = Magyar Nemzet, máj. 31./

1990. szeptember 16.

Aradon a tanévnyitás előtt néhány nappal Garbovan Gheorghe megyei prefektus megtagadta a helyi önálló magyar líceum és általános iskola működésének jóváhagyását. Előzőleg Matekovits Mihály tanár, megbízott nemzetiségi tanfelügyelő több kompromisszumot kötött az iskola megindítása érdekében, vállalta például, hogy az önálló magyar iskola egy épületben maradjon a román kőolajipari szaklíceummal. A MADISZ és az RMDSZ tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a prefektus szept. 10-i döntése ellen, leszögezve, hogy ebben az esetben Arad megyében egyetlen magyar líceum sem lesz. /Juhász Zoltán: Ki dönt az aradi magyar líceum ügyében? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1990. szeptember 25.

A Romániai Magyar Demokrata Ifjak Szervezete nyilatkozatban tiltakozott a bukaresti Ady Endre Líceum tanulóinak állandó zaklatása ellen. /Romániai Magyar Szó, szept. 25./

1990. november 9.

A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Ifjúsági Szövetség kiadott nyilatkozatában elutasította az igaztalan vádakat az EDDA-koncerttel kapcsolatban. Nov. 5-én ugyanis Marosvásárhelyen betiltották a koncertet. A betiltások ideje már lejárt. Szerencsétlen volt, hogy az utolsó pillanatban történt a betiltás, ezért történt a fiatalok tiltakozása, rendbontása. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1991. február 5.

November végén Nagybányán a helyi MADISZ országos táncház-találkozót szervezett. Fellépett többek között a csíkszeredai Hargita Népi Együttes, a csíkszentdomokosi tánccsoport, a magyarszovátiak együttese és a kolozsvári Brassai Líceum diákjainak Bogáncs együttese. Leopold László elmondta, hogy 1981-ben indította el Nagybányán a táncházat, Kallós Zoltán és a Könczei házaspár segítségével. Kallós Zoltán is megjelent a rendezvényen, és népdalokra tanította a közönséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

1991. február 6.

A Kézdivásárhelyen az Agache-üggyel kapcsolatos letartóztatások ellen közös nyilatkozatban tiltakozott Kézdivásárhely polgármesteri hivatala, a Szabad Szakszervezetek Szövetsége, a Polgári Szövetség fiókszervezete, az RMDSZ és a MADISZ helyi szervezete. "Ez a megtorló intézkedés ellentmond a Nemzeti Megmentési Front amnesztia-határozatának és a nemzetközi jog előírásainak. 1989. december 22-én a népharag országszerte az elnyomó szervek addig rendkívül durván viselkedő képviselői ellen fordult. Ezt máshol mindenütt elismerték a forradalom természetes megnyilvánulásának, nálunk pedig bűnügyi eljárást indítanak ezeknek a Ceausescu-bizalmiaknak az érdekében és a forradalmat végrehajtó tömeg egyes tagjai ellen." /Tiltakozás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./ Letartóztatások: nov. 26-i jegyzet.

1991. február 11.

Megalakult Szatmár megyében az EMKE megyei fiókja. Előzőleg már megszerveződött a közművelődési mozgalom, jelentős eredmények születtek a megyében, elég a Gellért Sándor szavalóversenyre, a "Hajnal akar lenni" népdalversenyre, a Kölcsey Kör, a Szent-Györgyi Albert Társaság, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság, a Szilágyi Domokos Irodalmi Kör, a Gyurits Antal Művelődési Kör, a Szent István Kör tevékenységére, a MADISZ-táncházra,a bábszínházra gondolni. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./

1991. május 14.

Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

1991. december 5.

1991. december 6.

1991. december 11.

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. február 28.

Újabb helyi lap indult, megjelent a Szovátai Újság első száma. /Szovátai Újság - A MADISZ közéleti, politikai, művészeti lapja (Szováta), febr. 28. - 1. sz.

1992. április 10.

Nagybányán, a MADISZ székházában megbeszélést tartott az EMKE helyi szervezete a helyi Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület legsürgetőbb feladatairól. A gyűlésen jelen voltak a Katolikus Nőegylet, a Református Nőszövetség, a Református Énekkar, az RMDSZ és a MADISZ képviselői is. Intézőbizottságot alakítottak, elnöke Dávid Lajos, alelnök Farkas Zoltán lett. A megjelentek egyetértettek abban, hogy az egyesület választmányában nemcsak Nagybánya, hanem a megye Gutinon inneni területének közművelődési egyesülete is képviseltesse magát. Az egyesület választmánya nem felügyelő szerv akar lenni, hanem biztosítani akarja az információáramlást, segíteni akar a szervezésben. Javaslatok hangzottak el az egykori Enciklopédia Kör előadásainak újraindításáról, író-olvasó találkozók, kiállítások szervezéséről, szavalóversenyek kiírásáról, kórustalálkozókról. Időszerű lesz egy Nagybánya és környéke monográfia megírása is. /Dávid Lajos: A közművelődés jegyében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), ápr. 10./

1992. április 26.

Kolozsváron ápr. 25-26-ára terveztek egy nemzetközi tanácskozást, a helységek önkormányzati konferenciáját, amelyet többek között a Fidesz, a kolozsvári MADISZ, a holland Deitmoijerstichting Alapítvány és az RMDSZ liberális platformja rendezett, azonban Kolozsvár polgármestere a konferenciát ápr. 24-én betiltotta, arra hivatkozva, hogy az közrendellenes. /Rendelkezés. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ Előzőleg Gheorghe Funar polgármester sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette, hogy a konferenciát magyarok szervezik, biztosan magyarul fogják megtartani és aki nem tud magyarul, be sem engedik. Ezért betiltja ezt a rendezvényt. /U. I.: Tevékenységéről tájékoztat a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

1992. június 16.

Kolozsvár polgármesteri hivatala felszólította a MADISZ-t, hogy székházának négy szobája közül kettőről mondjon le. Ugyanakkor felajánlott a Korunk szerkesztőségének négy szobát a MADISZ székházában. Funar össze akarja ugrasztani a magyar szervezeteket. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője felkeresi a művelődési minisztert, hogy szóvá tegye a folyóiratot ért sérelmet. /A Korunk után a Madisz? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

1992. június 17.

Kolozsvárott Gheorghe Funar polgármester utasítására hatósági közegek vonultak ki a Magyar Diákszövetség /MADISZ/ székházához és elkezdték a szervezet ingóságinak elszállítását, kilakoltatási végzéssel viszont nem rendelkeztek. A helyszínre érkező RMDSZ-vezetők tiltakoztak az akció ellen, a kolozsvári tévéstúdió magyar szerkesztői filmezték a kilakoltatást. Az önkormányzati RMDSZ-tagok a prefektushoz fordultak. A kilakoltatást felfüggesztették, de "a folytatást aggódva várjuk", közölte az MTI-vel a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztató Szolgálata. Funar polgármester az előző napokban felszólította a Szabadság, a Korunk szerkesztőségét helységeik kiürítését és az RMDSZ székházával szemben is kilakoltatást helyezett kilátásba. /Új Magyarország, jún. 17., Tibori Szabó Zoltán [a kolozsvári Szabadság főszerkesztője]: Kolozsváron erőszakkal lakoltatták ki a Madiszt. = Népszabadság, jún. 17./

1992. augusztus 15.

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. november 21.

Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./

1992. november 26.

Kolozsváron a lakásgazdálkodási szervezet felszólította a MADISZ-t, hogy költözzön el jelenlegi helységéből, és tevékenységét törvényes keretek között folytassa. A MADISZ-nak érvényes szerződése van, ez tehát újból egy magyar szervezet zaklatását jelenti. /Ismét terítéken a MADISZ-székház. = Szabadság (Kolozsvár), nov 26./

lapozás: 1-30 | 31-60 ... 181-196